2008. április 17., csütörtök
“Ha a sikernek van titka, akkor az abban a képességben rejlik, hogy megértjük a másik ember nézőpontját és az ő szemszögéből is látjuk a dolgokat, nemcsak a sajátunkéból.”
(Henry Ford)
Legyen ez a végszó:
Sikerült nekem is megértenem....
Utoljára szólok hozzád.Nem "bántalak" már a bejegyzéseimmel, mailjaimmal , smsekkel és az emlékekkel.
Kedves Olvasóim!Nem szeretném húzni ezt a búcsúzkodást, mint a rétest.Köszönöm mindenkinek az őszinte és önzetlen figyelmet.További szépeket kívánok Mindenkinek.
posted by rain.bird 19:03
2008. április 16., szerda
"Isten mindig levezet bennünket a mélybe,
hogy aztán onnan lássuk meg a valóságot!"
rain.bird
( velem is ezt tette...köszönet érte....)
posted by rain.bird 16:44
2008. április 7., hétfő
Olvasd ... zenével együtt ...érteni fogod!
( egy kis pozitív:-) )
MegbocsáMegatatlant,
"Megbocsátottam a megbocsáthatatlant ,megpróbáltam pótolni nélkülözhetetlen embereketéselfeledni az elfeledhetetleneket.
Sokszor cselekedtem indulatból.Okoztam csalódást és csalódtam olyanokbanakiktöl sosem vártam volna.
Öleltem, hogy védelmet nyújtsak... Öleltem, Öleltem, hvédelmet yújtsak...
és elmentem mikor már nem bírtam tovább.... és nevevettem mikor már nem bírtam tovább.
Szereztem ÖRÖK barátokat.Szereztem örök barátokat.
Szerettem és szerettek, de sokszor el utasítottak.Szerettem és szerettek , de sokszor el is utasítottak.
Elöfordult olyan is hogy szerettek, de én nem tudtam visszaszeretni.
posted by rain.bird 7:00
Ujjongtam a boldogsától, habzsoltam a szerelmet és fogadtam örök hűséget,
de volt amikor teljes erővel mentem fejjel a falnak.
Sírtam zenehallgatás, vagy fényképalbum lapozgatása közben...
...és felhívtam valakit azért , hogy csak halljam a hangját.
Néha elég volt egy mosoly.
Sokszor éreztem meghalok a vágytól és...
...féltem , elvesztek valakit aki nagyon fontos számomra.
(a végén mégis elvesztettem) !
DE TÚL ÉLTEM!
és még most is élek!Az életet nem csak túl élem...
így hát Neked sem ajánlom , hogy ezt tedd....ÉLJ!!!
A harcba elszántan kell menni,
Az életet szenvedélyesen átölelni,
Emelt fővel veszteni és merészen győzni,
mert a világ a bátraké
és
AZ ÉLET TÚL SOKAT ÉR
ahhoz, hogy jelentéktelenné váljon."
Chaplin
posted by rain.bird 6:59
2008. április 4., péntek
Aki az önmaga felé vivő úton is eltéved, hogyan tudna eljutni valaki máshoz?
- donnaq. -
posted by rain.bird 7:15
2008. április 2., szerda
posted by rain.bird 21:20
2008. április 1., kedd
Ossián - A szerelem országútján
Nyitott szívvel, hangok nélkül
Egymáshoz hangolva
Egymásba ér a Nappal s az Éj, Valóság, Fantázia
Szép minden, ezt rég nem érezted
De félsz, hogy mindezt elveszted
Nyitott szívvel, láncok nélkül
Egymáshoz láncolva
Egymásba ér a Test és a Vér
Egy Új Élet Himnusza
Szép minden, ezt rég nem érezted
De félsz, hogy mindezt elveszted
Csak egy Vándor voltál, a Szerelem Országútján
Néha-néha vettek fel, de az igazi nem jött el
Mégis mindig vártad, Tiéd lesz a Kincs
És most úgy érzed gazdag vagy, pedig semmid sincs
Nyitott szívvel, álarc nélkül, egymáshoz hajolva
Egymásba ér az Árny és a Fény, egy Tiszta Harmónia
Szép minden, ezt rég nem érezted
De félsz, hogy mindezt elveszted
Vándor voltál, a Szerelem Országútján
Néha-néha vettek fel, de az igazi nem jött el
Mégis mindig vártad, Tiéd lesz a Kincs
És most úgy érzed gazdag vagy, pedig semmid nincs
posted by rain.bird 0:01
2008. március 31., hétfő
ma, holnap
posted by rain.bird 7:04
2008. március 29., szombat
Csak MA!
Természet, nyugalom...
posted by rain.bird 7:31
2008. március 24., hétfő
Ma újra bejelentkeztél...Megdöbbenve álltam a gondolataim előtt... Eltüntél hirtelen ... ha bent maradtál volna akkor sem klikkeltem volna rád...előlem nem kell menekülnöd ...soha nem kötöttem meg a szárnyad... te repültél el , törött csonka szárnyakkal....
posted by rain.bird 22:25
Komment nélküli bejegyzést kértél...
Szavak helyett egy kis zene NEKED!
Nem ismerlek személyesen.Viszont így képzellek el most...
Baráti öleléssel: rain.bird
/ Heide Presse képe /
posted by rain.bird 13:45
Végre itt a húsvét reggel,
Minden legény korán felkel.
Vödröt, korsót kútba merít,
Leönti a lányok fejit.
Szabad-e locsolni?
Kellemes ünnepeket kívánok Mindenkinek!
posted by rain.bird 7:23
2008. március 21., péntek
El Conor Pasa - Simon & Garfunkel
posted by rain.bird 20:06
ma, holnap, holnapután ...
posted by rain.bird 7:00
2008. március 19., szerda
Jean Monti 'A New Day
" Itt van az első napsugár,
kibújt a felhők alól,
a felhúzott redőnyök árnya mögül
vidámabb zene szól. "
" Itt van a tavasz, és ott jön a nyár,
egy kis derű a szívemen,
mert megmozdult itt bent már valami,
tán egy kis szerelem,
csak egy kis szerelem,
jól jönne már, jól jönne már nekem. "Vörös István - Egy is derű
posted by rain.bird 7:00
2008. március 16., vasárnap
JÁTÉK
Szeretnék elindítani egy kis játékot ,mint kezdeményező.Lenyomatot hagyni magam mögött.Vezetés közben sokat gondolkodom vajon a Kedves Blogtársaim milyen zenét hallgatnak?Mindenki saját belátása szerint adja tovább vagy fogadja el tőlem ezt a kis labdát.
Bevállt CD vagy rádió , esetleg csendben koptatjátok az országutak aszfaltjait vezetésközben?
Szeretném elsősorban megtudni ezt:
Blogbarátnőmtől
Rejtelmes Juditomtól
K.-tól
Vörös Liliomtól
Szomorúfűzikétől
és két olyan embertől akik Kedves Olvasóim:
Ivcsitől
Zsild.-től.
/ a kommentbe várom a visszajelzéseteket :-) /
After post:
Vannak akik úgy vélik jól ismernek engem a blog által.Ezúton közlöm...vagyis...hangszórókat bekapcsolni mit is hallgatok én vezetésközben!!!:-)Akkor vágjunk bele a lecsóba...hangerőt rááááá:-))))))
Barátmőm! Ne haragudj érte,amiért téged nem kértelek, de a tiedet tudom:-)Te engem hallgatsz vezetésközben.......vééégiiiiiiiggggg:-)
posted by rain.bird 7:00
2008. március 15., szombat
"Nem az idő hoz változást.
Csak a tettek.
Ha nem csinál semmit minden ugyan úgy marad."
dr. House
posted by rain.bird 7:00
2008. március 12., szerda
Egy kis humor...
Az ifjú feleség meghízott, és a férje folyton szekálja:
- Olyan nagy a feneked, mint egy betonkeverő!
A feleség csak hallgat, de amikor eljön a lefekvés ideje, a férj kezd hozzábújni.
Erre ő:
- Csak nem gondolod, hogy azért a két vacak kavicsért beindítom a betonkeverőt?
posted by rain.bird 7:37
2008. március 10., hétfő
Ranschburg Jenő - Mágia
Emlékszem rá, egyszer megvert apu,
mert rossz voltam. Sarokba állított.
Sírtam, s gyűlöltem őt nagyon,
mert közben ásított.
A könnyeimmel köröket rajzoltam fel a falra,
s titkos jelt a körökre,
ne verjen meg többé soha,
és tűnjön el örökre!
Most nincs velünk. Elment
nagyon sok napja már,
s az oviban utálom azt, akit
este az apja vár.
Anyu azt mondja, itt hagyott,
de eljön majd, ha véget ér a per.
Csak én tudom, miattam nem jöhet,
hisz én tüntettem el!
posted by rain.bird 7:16
2008. március 7., péntek
Ranschburg Jenő - Második házasság
Anyu, én igyekszem a haragom
levetni.
Ha bánt, sírok, ha viccel, próbálok
nevetni.
De hidd el nekem: parancsra nem tudok
szeretni.
Tetszik nagyon, hogy katona, s tetszik
a rangja,
Ha megszólal, zúg, akár a templom
harangja,
-- de nem simogat meg úgy, mint apué -
a hangja.
Számodra nincsen nála jobb a föld
kerekén,
ha rád néz, olyan leszel, mint vaj a
kenyerén,
de én nem érzem apu melegét a
tenyerén.
Ha játék kell, nála ezt könnyedén
elérem,
ha érkezem, mint apu, úgy szalad
elébem,
de én nem látom azt a sugarat a
szemében.
Ha sétálunk, a kezem ott van az
övében,
ha elcsúszom, megkapaszkodom az
övében,
de én nem érzem apu jó szagát az
ölében
Azt mondja szeret, s csinál majd hozzá
kedvet is,
hogy vele éljek. De apu jobb, ha
megvet is.
Nekem ő tízszer, százszor többet ér, ha
megver is!
Anyu, én igyekszem a haragom
levetni.
Ha bánt, sírok, ha viccel, próbálok
nevetni.
De hiába, ha megkérsz, sem tudom őt
szeretni!
posted by rain.bird 7:00
2008. március 1., szombat
Lassan pakolok ...
Életemben már sok búcsúzás miatt lett könnyes a szemem. Voltak véglegesek és akadt csak amolyan…búcsúzom…Hónapokóta előre írom a blogom.Így több időm jut a környezetemre.Minden napra egy bejegyzés és hétvégén üres landolás.Sokan megjegyeztétek, hogy eltüntem az internetről.Ez valójában jóeső érzés számomra.Hiszem amit itt csináltam másnak is hasznára vált. Ez pedig egy kellemes visszajelzés a hiányomról:-)Többször mondtátok, melyszerint sokan merítettetek erőt a soraimból.Viszont - őszintén mondhatom - szerény személyem sokkal többet kapott egy - egy komment üzenetből.Végre elhittem nem vagyok egyedül ebben az esetben.Érezhettétek rajtam, többször is, hogy készültem bezárni a blogot.Eddig még erre képtelen voltam.Még mindig volt mit kiírnom magamból.Most viszont elérkeztem egy pontra, amikor azt érzem…ennyi volt.Ezt a naplót be kell fejezni, be kell zárnom.Persze ez nem azt jelenti, hogy nem fogok majd később újra nyitni valahol egy másikat. Hiszen lételemem a vers, a zene, a szép fotók.Egy kis teendőm azért még akad itt, hogy teljesen megnyugodjon a szívem.Pontosan tudom, mikor lesz vége. Mikor lesz az utolsó bejegyezés.Úgy kell ezt elképzelnetek, mint azt az orvost aki más helyen praktizál holnaptól.Azonban ügyelni még visszajár a régi munkahelyére.Észre fogjátok venni távollétemet a ritkuló bejegyzések által, de nem akarom kitenni a „VÉGE” című táblát.Olyan szeretnék lenni számotokra, aki nem hirtelen gyorsasággal, hanem halvány emlékként marad majd meg a szívetekben.Mert remélem kedves Ide Látogató ez így lesz :-)
Sok ismeretlen ismerősre akadtam itt.Hiszem semmi nincs véletlen.Talán épp ezért történt velem e csodás szerelem,- amely eljutattott ide -, hogy elhiggyem nem aludt még ki az emberek szívében az őszinte , önzetlen baráti segítőkészség.Amiket tőletek kaptam Kedves Blogos Társaim! Mindent nagyon köszönök!
Több portálon bolyongtam a netes pályafutásom alatt.Viszont sehol nem éreztem azt a " családias" baráti légkört , mint amit mi itt magunk köré formáltunk. Akár merre jártam mindenütt véltem felütni az emberi irigységnek a fejét.Öntörvényes viselkedésükkel lenéző magatartást tanúsítanak embertársaik iránt.Mindezt pedig nem megfelelő stílusban.Meggyőződésem, akiket itt ismertem meg kivétel nélkül mindenkiből a segíteni akarás motivációja volt a mozgatórugó.Ahogy a kezdet kezdetén fogtátok a kezem egy - egy sablon megszerkesztésekor. Ha türelmem szétszakadt , akkor pedig önzetlenül a saját időtökből felhasználva álltatok neki az én blogom átszerkesztésének.Soha nem éreztem a rivalizálást.Azt hiszem mi itt egymást építettük!Úgy éreztem magam, mint anno általános iskolás koromban.A kiváló tanuló példaértékű volt és nem strébernek hívtuk!Én csak jó tanuló voltam, de igyekeztem mindig felfelé a lejtőn. Örülök, hogy átélhettem újra azt az "úttörő" szellemet megint:-)Örülök,hogy ilyen emberekre sikerült találnom. Ebben a mai világban már csökkent értékkel bír a segíteni akarás,a tanulás,a szeretet. Helyette a helyezkedés, a kapcsolatok, az ügyeskedéssel elérhető anyagiak a dominánsak.Jó pár honlapon szembesültem azzal a ténnyel, mikor hangot adtak nemtetszésüknek az emberek.Mindezt bunkón és nem megfelelő attitüddel.Legjobb védekezés a támadás módszerével.Sokan jó állást szeretnének.A diákjaink, kevés munkával, nagy fizetéssel,s ehhez minél kevesebb tanulással,ellenben minél kellemesebben eltöltött diákévekkel.Néhányan tanulni szeretnének, de vagy szellemi képességeik alacsonyabbak, vagy anyagi lehetőségeik szegényesebbek . Az éles elméjüeknek pedig a lehetőségeit is erősen megszabja az ősök anyagi helyzete és az állami finanszírozás.Húúú nagyon belemerültem:-)Visszatérve megkezdett gondolatmenetemhez.
Természetesen nem egyenlő a blogom bezárása azzal a ténnyel, hogy nem fogom nyomon követni továbbra is a Ti élet ösvényeteket.
Elengedtem a félelmeimet, a szorongásaimat és ,mint egy rosszul sikerült tele tepsi rakott kelkáposztát- kiöntöttem a szívemet itt a blogon nap mint nap ismeretlen embereknek.Hálásan köszönöm azoknak akik kitartóan és hűségesen olvasták a naplómat.Mióta létrehoztam az internetes krónikámat, sokat meditáltam a címén.Hát most már ez is meg van! Ebből is érzem elérkeztem a befejezéshez.
„ Aki nyáron is fázott”. Ez lesz a végső címe ennek a blognak. Régi vágyam pedig majd egyszer talán valóra válik.Ami nem egyéb, mint egy könyv ezekből a versekből, bejegyzésekből.Talán majd valamikor megajándékoz vele valaki.Hiszen magamnak írtam, de róla szólt.El is képzeltem a fedőborítót ; egy kalapos nő fotója ....felé írva a cím, majd alatta dőlt betűkkel... részletek rain.bird naplójából.Aztán mikor kinyitom...egy ajánlás nekem... Brrrrrr:-) felébredtem:-)Szóljatok rám!
Szóval...
Kitartóan és rezzenéstelenül szeretnék menni tovább az útamon a kitűzött céljaim felé.Csak előre nézek és szeretnék abban hinni,ha más idetéved erőt tud majd meríteni e pár éves lélekszilánkjaimból.Hiszen tudnia kell majd , az ember képes talpra állni minden nehézségek ellenére.Erre vártam mióta neki fogtam az írásnak.Életem egyes létező területét összekuszáltam, új terveket szövögettem és most neki álltam valami egészen új létrehozásának.Viszont nem az idő hozta a változást. Csak is a tetteim.Ha nem változok semmi nem változik körülöttem.Az alap személyiségjegyeinken természetesen nem tudunk formálni.Ezzel szemben a többi jegyeket időről időre átalakítjuk magunkban.Hiszen hogyan leszünk 30 – 40 – 50 – 60 – vagy akár 70 éves korunkra bölcsek, bölcsebbek?Csak is így.Nem az idő változik hanem mi magunk.
Nem vagyok már szomorú "eső.madár".Nem csak lelkileg, de testileg is kívánom azt a szabadságot amit a madarak élnek meg amikor ott fenn szárnyalhatnak.Lassan a belső átalakulásomat követi a külsőm is. Új élet születik bennem.Meleg baráti virtuális öleleléssel búcsúzok Tőletek : rain.bird
/ rain ... ahogy sokan ismertetek, ismertek – Mayának csak Madárka:-) /
Búcsúzom, a szemcsék leperegtek,
Az idö itt hagy, hogy egyedül lebegjek,
Búcsúzom hát, az oldal lezárul,
S a pillanat ajtaja örökre bezárul.Búcsúzom, hiszen röpte a létnek
Más fényt ad utamnak s már csak emlékek
Maradnak a szél tépte lapról,
Arról a lapról, mely csak rólad s rólam szólt.Búcsúzom, a szemcsék leperegtek,
S porszemekben kell nőnie a hitnek,
S nem tudom, mikor újra beszélek,
Átkokat mondok-e majd vagy varázsigéket.
Búcsúzom… mi vár majd és mi lesz még?
Nem tudom, hová ragadnak az eszmék.
Megújult bennem egy lélek,
Talán majd aztán visszatérek.Búcsúzom, a szemcsék leperegtek,
S e porszemben nőnie kell a hitnek,
S nem tudom, mikor újra beszélünk,
Mit hallgatunk már el és majd miröl mesélünk....
Elmegyek.....életem ezen része lezárult...Kívánok Mindenkinek boldog apró perceket, mely egyszer órákká, napokká, hónapokká és évekké hosszabbodjanak meg!
rain.bird
posted by rain.bird 7:40
2008. február 29., péntek
Sok szeretettel a 21 éves barátságunkra... Neked;-)
" Az elv, amely dinamikus erővel ruházza fel a gondolatot, hogy az megfeleljen tárgyának, és ezáltal felülkerekedjen minden nem kívánatos emberi tapasztalaton, a vonzás törvénye, más néven a szeretet. Ez egy olyan alapvető és végtelen elv, amely jelen van minden dologban, minden filozófiai rendszerben, minden vallásban és minden tudományos elméletben. A szeretet hatása alól nincs kibúvó. Ez az az érzés, amely életet lehel a gondolatokba. Az érzés vágy, a vágy pedig szeretet. A szeretettel átitatott gondolat legyőzhetetlen."
.jpg)
The secret
posted by rain.bird 7:29
2008. február 28., csütörtök
"Az ember járja a maga lejtőjét - csak az a fontos,
hogy ez a lejtő felfelé vezessen."
(André Gide)
posted by rain.bird 7:12
2008. február 27., szerda
A gyermek várásnak felemelő pillanatai vannak.Döbbenetesen szép élmény látni egy anyának a megszületendő gyermekét, gyermekeit.Nem hiszem lehetne különbséget tenni közöttük.Viszont ami elgondolkodtató.Honnan vette , hogy ért hozzá majd a szülő anya?Fájdalmat okozott neki, s mégis , hogy szereti, dédelgeti, gondozza apró kis csemetéjét.Nem sajnál tőle időt, energiát, pénzt, áldozatot.Mennyi szeret kell ahhoz , míg egy picike ember felnő.Mi tanítottuk meg őt erre? Könyvből olvasta? Nem, nem. Az anyaság iskolája a szívben van.A házasélet jutalma a gyermek.Az áldozat jutalma még több szeret.A gyermek kapocs is. Elmélyíti az apa és anya közötti kapcsolatot.A gyermekeken keresztül Isten bizalmas szerete kopogtat:
életet bízok rád, vállalod-e?
posted by rain.bird 7:45
2008. február 26., kedd
Márai Sándor: Az igazi
„Mi a csoda? … Hát egyszerűen az, hogy a szerelem örök, emberfeletti és titokzatos erejével megszünteti a magányt, eloszlatja a távolságot két ember között, lebont mindenféle mesterséges választófalat, melyet társadalom, nevelés, vagyon, múlt, emlékek emeltek közénk. Mint aki életveszélyben körülnéz és egy kezet keres, mely titkos szorítással üzeni, hogy van még részvét, van együttérzés, élnek még emberek valahol.”
posted by rain.bird 7:02
2008. február 25., hétfő
Tandori Dezső - Egymás
Megkondítod magad, mint egy teret,
melyben eltávolodhatom.
Látatlanul hagyom,
hogy körülvégy, és az legyek, ahol
vagyok. Háttal megyek, csak az kerül
elém, amit már elhagyok.
posted by rain.bird 7:05
2008. február 22., péntek
"Nem kívánok ragyogást, pénzt, dicsőséget.
Csak egy tűzhelyet kívánok.
Hívó lámpafényt, meleget azoknak, akiket szeretek.
Egy darab kenyeret, csendet, pár halk szót, jó könyvet és kevés embert.
De az aztán Ember legyen!"
Fekete István
posted by rain.bird 7:40
2008. február 21., csütörtök
"Szeretem a ködöt, amely eltakar, és egyedül lehetek benne. Szeretem a ködöt, mert csend van benne, mint egy idegen országban, amelynek lakója a magány, királya pedig az álom. Szeretem a ködöt, mert túl rajta zsongó jólét, meleg kályha, ölelésre tárt karok és mesék vannak, melyek talán valóra válnak. Szeretem a ködöt, mert eltakarja a múltat, a jövőt, és a jelen is olyan homályos benne, hogy talán nem is igaz. Olyan kevesen szeretik a ködöt, és olyan kevesen találkozunk benne, de akik találkozunk, nemcsak a ködöt, de egymást is szeretjük."Fekete István
posted by rain.bird 7:38
2008. február 20., szerda
"Ha szeretsz, sebezhető vagy. Szeress bármit, és biztosra veheted, hogy megszakad a szíved, de legalábbis sebet kap. Ha érintetlenül meg akarod őrizni, ne add senkinek, még egy állatnak se! Óvatosan bugyoláld be mindenféle kis hóbortba és kedvtelésbe, gondosan kerülj minden kötődést; zárd be jól önzésed ládikójába! De ott a koporsóban - ott a biztonságos, sötét, fülledt éjszakában elváltozik majd. Nem törik össze, törhetetlen, áthatolhatatlan, megválthatatlan szív lesz belőle.”
(C. S. Lewis)
posted by rain.bird 7:45
2008. február 19., kedd
“Ne annyit markolj, amennyit szeretnél, hanem amennyit a kezedben bírsz tartani.”
(Seneca)
posted by rain.bird 7:05
